Események
MMSZKE Olvasókör
Hamvas-kör 40 éves
Mindenkit szeretettel várok, aki megfordult az elmúlt 40 évben a (Tündérhegyi) Hamvas-körben és ezen az estén újra egy kicsit együtt lenne velünk, azzal a hangulattal, emberi együttlét minőségével, amit jelent a Hamvas-kör. Ha nagyon sokan leszünk, akkor álldogáló vagy a Múzem kertben sétálgató, beszélgető estét tartunk. Aki jön, megtalál minket a Nemzeti Múzeummal szemben állva a baloldalon hátul a kertben 18,30-tól.
Németh László
Hamvas-kör (Tündérhegy) filozófiája
A Hamvas-kör egy nagyon értékes, sajátos műfaj. Egyrészt kapcsolódik Hamvas Béla írásaihoz a kiinduló gondolatmenetében – a felolvasás által. Hamvas minden mondata olyan mélységet hordoz, aminek a megértése egy új minőséget adhat az életünknek. Másrészt a filozófiai és pszichológiai gondolkodás billegtetésével új összefüggések meglátását adja, illetve a személyes életeseményekkel való megfeleltetések az önmagunk pszichológiai és filozófiai alapállásának meghatározását segíti, kontrollként működtetve a Hamvas realizálás fogalmát, ami reflektíven támogatja annak tisztázását, hogy csak olyan ideákat képviseljünk, amelyeket képes vagyunk realizálni. Harmadrészt a Hamvas-kör egy olyan közösség, ahol olyan emberek találkozhatnak, akiknek az életük más területén esélyük se lenne, hogy találkozzanak, megismerjék egymást, megérthessék a másik gondolkodását, részvételét a világban – mindezt egy elfogadó, inspiráló, nyitottságot megkövetelő (és kikényszerítő) közösségi élmény keretében. Negyedrészt a Hamvas-kör egy olyan pszichológiai támogató tér, amely a formális szabályokon túl ad lehetőséget önismeretre, belátások, megértések által önmagunk terápiás szempontú alakítására, egy elfogadó, nyitott közösség részeként. Ötödször a Hamvas-kör egy olyan autonómiát adó közösségi működés, ami megélhetővé teszi azt, hogy a mindennapok része tud lenni, egy emelkedett, szellemi közösség, ami túlmutat a hétköznapi viszonyokon és megélhetővé teszi a szakrális létezést.
Németh László
Németh László: Hamvas-kör 40 éves[1]
Nem gondoltam, amikor elindítottam 1984 májusában a Klubot, hogy 40 év múlva itt fogunk együtt megemlékezni arról, hogy 40 éve megy a Hamvas-kör - minden héten csütörtök este. A csütörtök este választása hagyomány és tisztelgés. Hamvas Béla, Szabó Lajos és Tábor Béla 1945 őszén szellemi munkaközösséget alapított, hogy „létezés és élet olyan szélső pontjait fogják emberi kutató magatartásuk egészébe, melyeknek egységes megragadására” a korabeli szellemi életben nem történt kísérlet. Ezzel szoros összefüggésben célul tűzték ki az egész szellemi korszituáció feltérképezését és értékelését. E szellemi hagyományra építve fogalmaztam meg, hogy csütörtök esténként folytassuk az együtt gondolkodást, az akkor elindult Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály keretében. Az elején nem Hamvas-kör volt, hanem azt kértem, hogy a résztvevők hozzák el azokat a fontos írásokat, amelyeket úgy gondolják érdemes a „korszituáció” megértése szempontjából együttesen átgondolni, megérteni. Attól, hogy Tündérhegy keretében működött ez a kör, különösen fontos szemponttá vált, hogy a korszituációban megértsük az egyén szituációját, lélektani helyzetét is. Sokan sokféle írást hoztak, én mindig Hamvas kéziratot vittem -, ami gépelt, átütő papíron sokszorosított formában volt elérhető, egy szűk kör számára az 1980-as években. Egy idő után a résztvevők egyre ritkábban hoztak írásokat és azt igényelték, hogy a Hamvas kéziratokból történő felolvasásra épüljön a beszélgetés. Mindannyian tudtuk és éreztük, hogy amire a Hamvas figyel a világból, az fontos, nekünk is érdemes átgondolni. Az esténként felolvasott Hamvas írás részlet pedig mindig nagyon izgalmas nézőpontból tette láthatóvá, átgondolhatóvá az adott témát. Hamvas szellemi nagyságát mutatja, hogy a 40 év alatt minden estére tudott inspiráló, új látásmódot lehetővé tevő gondolatokat adni a közösségünk számára. Nem siettünk, ezért megtehettük, hogy egy-egy mondatot, gondolatmenetet, akár több hétig is újra és újra átgondoltunk. Alapelv volt, hogy Hamvas írásait nem bibliaként olvastuk, hanem olyan szellemi inspirációként, ahol fontos volt az ő kiinduló gondolatmenete, de a közösségünk autonóm módon tovább gondolta, összefüggéseket keresett a saját élete, a társadalmi jelenségek között és akár kritikailag közelítettünk Hamvas állításaihoz. A beszélgetések fókusza mindig a Hamvas által felvetett gondolatmenet, de azok szellemi tartalmát mindenki a saját élete szempontjából vizsgálta meg, arra vonatkozó gondolatait, érzéseit osztotta meg, arra reagáltak egymásnak a résztvevők. Hamvas-kör állandó jellemzője a meghitt, bensőséges, elmélyült beszélgetések, egymásra figyelő magatartás, a másik gondolatainak az elfogadása, tovább gondolása. Szabadon döntött mindenki a részvétel módjáról – csak csendben hallgat vagy aktívan megnyilvánul, egyszer jön vagy rendszeresen, mennyi időt vesz részt az estéből. A toleráns, elfogadó, nyitott hozzáállást a pszichoterápiás kultúrából vette át és működtette/működteti a Hamvas-kör. Amit a Hamvas-kör hozott létre kultúraként, hogy a filozófiai és lélektani szempontokat billegtetve, mély és személyes megnyilvánulások terét nyitotta/nyitja meg; állandó vizsgálata történt/történik annak, hogy ki, milyen alapállást foglal el az életben; reflektív és belátásokat segítő kérdéseket jártunk/járunk körbe folyamatosan – önmagunknak, másoknak valamint az életre vonatkozó lényegi kérdéseket megfogalmazva; egy olyan közösségként működik a Hamvas-kör, amelynek részeként - a hétköznapokhoz képest dimenzió ugrással - rögtön az érkező beléphet a többiek személyes, intim terébe és megszólítást kap, hogy itt, ő is mutassa meg önmaga mélységeit, magasságait, elakadásait, megküzdéseit; a Hamvas-kör egy olyan autonómiát adó közösségi működést valósít meg, ami megélhetővé teszi azt, hogy a mindennapok része tud lenni, egy emelkedett, szellemi közösség, ami túlmutat a hétköznapi viszonyokon és megélhetővé teszi a szakrális létezést. A 40 év alatt nagyon sokan fordultak meg a Hamvas-körben, nagyon különböző személyiségek, habitusok, világlátások, értelmi képességgel, különböző pszichés állapotokkal, egzisztenciális helyzettel, nagyon különböző tudással, háttérrel rendelkező emberek. Mégis ez a sokszínű egyedet magába foglaló közösség, képes volt egymás felé fordulni, kíváncsisággal és megértésre törekedve figyelni egymásra, megnyílni és a másik megnyílását megtartóan követni, kapcsolódni egymáshoz gondolatilag, érzelmileg, szellemileg. Hétről hétre realizálódott/realizálódik, hogy különböző értékrendeket, világlátást, érzelmi állapotot képviselő emberek képesek megértően, kíváncsisággal és nyitottsággal oda fordulni egymáshoz.
A Hamvas-kör van. 40 éve. Minden csütörtökön. Ha csütörtök, akkor Hamvas-kör – ez a saját időszámítás a viszonyítás, függetlenül ünnepektől, időjárástól, létszámtól, intézményi és társadalmi változásoktól. Ez a belső origó, ahol létezővé és megélhetővé válik az a szellemi autonómia, amit Hamvas Béla maga is élt, hogy nem a világ és történései határoznak meg minket, hanem mi teremtjük azt a szellemi autonóm létezést, amivel elhelyezkedünk, reagálunk, hatunk az adott világban, ahol élünk.
[1] Elhangzott 2024.május 9-én a Múzeumkertben a Hamvas-kör 40 éves évfordulóján
MMSZKE Alkotó-kör
A május végi szombat délutánon a szívemnek oly kedves, és számomra mindig inspiráló kreatív írásgyakorlatok keretében hívom alkotásra a résztvevőket. Az alkalom során egyszerű gyakorlatoktól haladunk a bonyolultabbak felé, egyéni és közös szövegeket alkotunk, és megosztásra, megbeszélésre is sort kerítünk alkotásainkból kiindulva.
ELTE - élőszavas mesemondás művészetterápiás csoportról előadás
Tisztelt Érdeklődők,
Szeretettel meghívjuk a "Mesék hajlékában- művészetterápia a szociális munkában" című előadásra és műhelyre az ELTE Szociális Munka Tanszékre, ahol Bumberák Maja és Visnyei Emőke számol be hajléktalanokkal végzett művészetterápiás munkájáról. Az esemény új időpontja 2018. április 18.-a csütörtök 17:00 óra,
Bumberák Maja mesemondó, művészetterapeuta, szociológus és Visnyei Emőke logoterápiai tanácsadó művészetterapeuta, szociális munkás 2023 tavasza óta tart élőszavas mesemondáson alapuló művészetterápiás foglalkozásokat pszichiátriai betegséggel küzdő hajléktalanoknak a BMSZKI Táblás utcai átmeneti szállóján. Programjuk hatására a csoportba járóknak elkezdett javulni a mentális állapota, a tagok mára bátrabban képviselik magukat, és elkezdtek közösségé kovácsolódni.
Az ELTE Szociális Munka Tanszék rendezvényén a módszerről és a tapasztalatokról lesz szó.
Az eseményre a következő linken lehet regisztrálni
https://tatk.elte.hu/content/eloszavas-mesemondas-es-tortenetmeseles-a-szocialis-munkaban.e.2806
Kedves érdeklődők,
sajnos betegség miatt nem tudjuk megtartani az ELTE-TÁTK Szociális Munka Tanszékén 2024. február 29.-re tervezett (alábbi) előadásunkat és műhelyünket, hanem egy másik időpontban kerül majd rá sor. (Ha szeretnél értesítést kapni az újabb időpontról, kérjük küldd el az e-mail címedet az alábbi google űrlapon.)
https://forms.gle/
a tervezett előadás linkje ez volt: https://www.elte.hu/
MEGHÍVÓ
Szeretettel várunk minden érdeklődőt műhelyünkön az ELTE TÁTK Szociális Munka Tanszékén február 29-én délután 17:00 órától, melyen a BMSZKI Táblás utcai hajléktalan átmeneti szállójának lakói számára tartott, élőszavas mesemondásra és történetmesélésre épülő művészetterápiás csoportunkat fogjuk bemutatni. Szeretnénk megosztani tapasztalatainkat, és módszertani elgondolásainkat. Az alkalmon a rövid előadást interaktív műhely követi.
A csoportot tartja Bumberák Maja mesemondó, szociológus és Visnyei Emőke szociális munkás, logoterápiás tanácsadó. Mindketten a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesületben végzett művészetterapeuták.
További részletek az alábbi linken találhatók:
https://www.tatk.elte.hu/