Büntetőeljárás indulhat ellenük, mert a munkájukat végzik

 

Társaság a Szabadságjogokért JOGÁLLAM március 4., csütörtök 10:28 294

 

Büntetőeljárás indulhat ellenük, mert a munkájukat végzik

  • Több ezer, mentális segítő területen dolgozó embernek kell attól tartania Magyarországon, hogy büntetőeljárás alá vonják őket – pusztán azért, mert a munkájukat végzik. 
  • Ezt egy 2019-es Btk-módosítás alapozza meg, ami ellen az Alkotmánybíróságon lép fel segítségünkkel a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke.

Ügyfelünk, Németh László a gyakorlatban sajátította el a művészetterápia alapjait az 1980-as években, amikor még nem volt ilyen akkreditált képzés Magyarországon. Éppen ő vett részt – másokkal együtt – később a professzionális művészetterápia hazai kereteinek kialakításában. Több mint három évtizede vezet művészetterápiás kiképző csoportokat, ahol eddig több mint 300 szocioterapeuta és művészetterapeuta csoportvezető végzett. Ő maga szociális munkás és diplomás szupervizor végzettségekkel rendelkezik, kiképző művészetterapeutaként egyetemeken is oktat szakembereket.

Azt érzékelem, hogy meghatározóvá vált a félelem a szakmában, az emberek elkezdik a saját tevékenységüket átnevezni, elrejteni– magyarázta Németh, hogy mit eredményez az a törvénymódosítás, amivel a Büntető törvénykönyv (Btk.) kuruzslásról szóló pontját bővítették. Ennek értelmében egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki jogosulatlanul végez az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlatot.

Akár még üdvözítő is lehetne a szándék, hogy a lelki segítségnyújtásra szoruló embereket ne használhassák ki bármiféle képzettség nélküli, önjelölt megmondóemberek, akik egy leegyszerűsítő életszemlélet sulykolásával több kárt okozhatnak számukra, mint hasznot. Csakhogy a szakmában „kuruzslótörvényként” emlegetett Btk-szigorítás épp ellenük nem véd. Ehelyett – mint Németh László példáján látjuk – 4-6 ezer szakembert tart bizonytalanságban a kormány szokása szerint érdemi egyeztetés nélkül összecsapott jogalkotás.

A probléma abban gyökerezik, hogy nem egyértelmű, mit tart a jog pszichoterápiának. Mint azt ügyfelünk magyarázta: a Pszichoterápiás Tanács körülhatárolta, hogy milyen eljárások tartoznak ebbe a körbe – az általa végzett művészetterápia nem, azt a szocioterápiák közé sorolták. Csakhogy ez nem több, mint egy társaság által elfogadott norma, ami jogilag nincs rögzítve. A Btk-módosításkor ehelyett az egészségügyi törvényre hivatkoztak, ami igencsak elnagyoltan határozza meg, hogy mit ért a jog pszichoterápia alatt: „többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárást”.

Az egészségügyi törvényben lefektetett definíciót éppenséggel rá lehet illeszteni ügyfelünk tevékenységére is: olyan segítő beavatkozást végez, ami alapján a segített személy önismereti folyamatában ér el magatartásbeli, szemléleti, élményfeldolgozással kapcsolatos változást. Sőt, olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet a definíció, akik nevelési tanácsadóban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgoznak; tanácsadó pszichológusok, családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek, coach-ok. Ők általában nem klinikai szakpszichológusok és nem szakorvosok, akiket képesítésük feljogosítana pszichoterápiás eljárások végzésére, de a saját feladatuk elvégzéséhez szükséges tudásnak és végzettségnek nyilvánvalóan birtokában vannak.

El lehetne intézni azzal is a dolgot, hogy akinek nincs vaj a fején, annak nincs mitől tartania. Józan ésszel nehéz elképzelni, hogy Németh Lászlónak kuruzslóként börtönbe kelljen mennie, mert azt a szakmát gyakorolja, amelynek megalapozásában maga is részt vett. Mégis már magában nonszensz, hogy ügyfelünket, az általa elnökölt egyesület tagjait vagy bármely kollégájukat büntetőeljárás alá lehessen vonni csupán azért, mert a munkájukat végzik, arról pedig értelemszerűen csak egy ellenük folytatott büntetőeljárás végén győződhetnének meg, hogy büntethetők-e ezért.

A „kuruzslótörvény” több ponton is sérti az Alaptörvényben lefektetett jogokat, ezért ügyfelünk a segítségünkkel az Alkotmánybírósághoz fordult. Egyrészt az Alaptörvény garantálja a foglalkozás szabad megválasztásának jogát – ez ügyfelünk esetében amiatt sérül, mert a bizonytalan helyzetben nem tudhatja, hogy foglalkozása gyakorlásával követ-e el bűncselekményt. Másrészt sérül a normavilágosság követelménye is: nem tudható előre pontosan, hogy milyen magatartással válik valaki bűncselekmény elkövetőjévé. Ügyfelünkkel közösen meghatározott célunk, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a „kuruzslótörvényt”, de már az is elfogadható lenne, ha a testület világos helyzetet teremtene és meghatározná, hogy hogyan kell pontosan értelmezni ezt a büntető törvénykönyvi tényállást.

Nekem magától értetődő volt, hogy ha valakitől jogi segítséget kaphatok, akkor az a TASZ– mondta Németh László. Hozzátette: szociális munkásokat is tanít az ELTE-n, és nagyon fontosnak tartja őket felkészíteni arra, hogy az érdekérvényesítés során a meglévő jogi eszközökkel lépjenek fel, így próbálva a világ normális működését elérni. Szerinte az is komoly gond, hogy

kis érdekkörök a maguk érdekeinek megfelelően határolják körül, hogy mi számít pszichoterápiának.Ezek az érdekkörök többek közt arra hivatkoznak, hogy okuk van a piacukat félteni – noha nincs is annyi szakember, mint amennyire igény lenne, ezért csak nagyon kevesen jutnak hozzá a pszichoterápiához. 

Ügyfelünk beadványát az Alkotmánybíróság befogadta, az elbírálása folyamatban van.


Medvegy Gábor


https://ataszjelenti.444.hu/2021/03/04/buntetoeljaras-indulhat-ellenuk-m...